Felnőttek a cunami árvái

Főoldal  /  Frissítések  /  Hírek  /  Jelenlegi Oldal

srilanka2

Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy letarolta Dél-Kelet-Ázsiát a szökőár, és nyomában hosszú időre fájdalom és reménytelenség költözött a tragédia sújtotta térségbe. De a világ segíteni akart.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke  az első magyar közjogi méltóság, aki Srí Lankára látogatott. Útjára elkísérte felesége és Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke, valamint Szilágyi Béla, szervezetünk főigazgatója is. Srí Lankát iszonyú tragédia érte, amikor 2004-ben a szökőár harmincezer embert ölt meg a szigeten. Azóta véget ért a polgárháború, az ország fejlődik.

A hivatalos látogatáson Srí Lankán tartózkodó Kövér László ellátogatott a szigetország legnagyobb árvaházába, oda, ahová a Baptista Szeretetszolgálat közreműködésével a magyar támogatások eljutottak, és segítették a magyar árvaház  illetve egy,  már működő gyermekotthon vadonatúj szárnyának  felépítését.   A magyar Országgyűlés elnöke és felesége az árvaház 150 lakójának iskolaszerekkel és más ajándékokkal megtöltött iskolatáskákat adott át.   A Vadzsira Srí Gyermekotthont Colombo Pitacotte kerületében 1983-ban hozták létre a polgárháború kirobbanásakor, hogy az országban árván maradó gyerekeknek otthont adjon nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Az intézmény sokat befogadott a 2004-es dél-ázsiai földrengés és szökőár után árván maradt gyerekekből is.

A Baptista Szeretetszolgálat a magyar adományokból és a Fogadj örökbe! program támogatásából finanszírozta a munkálatokat, majd  a cunami első évfordulóján adta át rendeltetésének az  1200 négyzetméteres, háromszintes új épületet. A Vadzsira Srí Gyermekotthonban közel 300 gyermek kap ellátást, ebből a Magyar Háznak is nevezett  épületben közel százan laknak.

 - A  gyerekek láthatóan egészségesek, jól érzik magukat és  nagy szeretettel fogadtak minket –  számolt be a látottakról Szilágyi Béla, a Szeretetszolgálat főigazgatója.

- A cunami-árvák közül sokan felnőttek, hiszen aki legalább tíz éves volt a tragédia idején, az ma már szakmát tanult és elkezdte önálló életét.

 - Jártunk a Help-faluban is, ahol  már kevés az árva, az épületegyüttes most közösségi szolgáltató központként üzemel.  Kezdetben öt gondosan kiválasztott szülőpár és két nagyszülőpár élt a falu hét házában gyermekeikkel, unokáikkal. Közülük az intézmény 2006. évi alapítása óta néhány gyermek egyetemre ment, mások megházasodtak, két nagyszülő elhunyt. Együttérzéssel gondolunk arra, hogy az öt szülőpárból négy vesztette el egy vagy két gyermekét a cunami pusztításának következtében. Ezért a falu azoknak a szülőknek is oltalmat nyújt, akik elveszítették gyermekeiket. Az itt maradók közül viszont kettő is egyetemre jár – egyikük, a huszonegy esztendős Ranjith szabatos angolsággal mesélte el a házelnöknek, hogy jövőre diplomázik számvitel szakon.

 Fontos volt, hogy a ma is a magyarok által finanszírozott intézmény ne legyen idegen test a településen, ezért a központ óvodai és iskolán kívüli oktatást nyújt a

falubeli gyermekek és fiatal felnőttek számára. Tavaly háromszáznegyven tanuló járt ide angolt, matematikát, természettudományokat tanulni, számítógépkezelői ismereteket szerezni, varrni vagy karatézni.

 A Help-falu  működését is teljes mértékben a Szeretetszolgálat finanszírozza, amit részben a Fogadj örökbe! támogatók adományai fedeznek.

 - Amióta vége a polgárháborúnak, ugrásszerű fejlődésnek indult az ország. Ezt azt is jelzi, hogy a GDP tavaly és tavalyelőtt 8-9 százalékkal nőtt évente. Megszűnt a tereken a katonai jelentét, Colombóban és a főutakon  felszámolták az ellenőrzőpontokat, lehet szabadon  közlekedni.

 A térség addigi legpusztítóbb cunamija volt az Indiai-óceán medencéjében 2004. december 26-án végigsöprő szökőár. A károsultak megsegítésére kezdődött világméretű akcióhoz a magyar adományozók is csatlakozotak, amikor egy árvaház felépítéséhez nyújtottak segítséget. A magyar segítség egyértelműen  sikeres volt, hiszen  felépült az  árvaház új épülete, és áll a Help-falu. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy voltak kudarcok is.  Hambantotán építették fel az úgynevezett magyar falut, aminek megvalósításához sok önkormányzat és szervezet is hozzájárult. Sajnos a  rendesen soha el nem készült falu maradványait már régen  eldózerolták. Több hasonló eset is történt mások adományaival, ezért a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai  élükön a magyar házelnököt hivatalos útjára elkísérő Szenczy Sándor lelkész-elnök és Szilágyi Béla főigazgató   büszkék arra, hogy nem csak azonnali segítséget tudtak nyújtani, hanem két időtálló, ma is jól működő intézményt hoztak létre, amit értékel a szigetország népe és kormánya is.

 Csaknem tíz év telt el, a cunami árvái mára felnőttek. Sokan tettek Önök közül azért, hogy ez így lehessen.

 Révész Szilvia